Cirill és Metód

Cirill „A filozófus” (827-869) és Metód (825-884) – hittérítő, filozófus és korai humanista, a szlávok által használt ábécé megalkotója. A két vitatott származású testvér jómódú thesszaloniki családban született. Cirill (eredetileg Konstantin) rendkívül élénk és tehetséges fiatalember, aki hittérítésre vállalkozott hol az arabok, hol a fekete-tenger melléki kazárok körében, később filozófiát tanított a konstantinápolyi pátriárkatus iskolájában. Metód apát lett egy görög kolostorban.

862-ben Nagy-Morvaország fejedelme hittérítőket kért Konstantinápolytól. A bizánci császár és a pátriárka Cirill és Metód kiküldését határozta el. A két testvér munkájuk során igen hamar eljutott ahhoz a korukban merész meggyőződéshez, hogy a hitet és a vele együtt közvetített műveltséget csak az emberek élő nyelvén, a közlendő megértésen keresztül lehet közkinccsé tenni.

Ezért megalkottak egy, főleg a korabeli bolgár nyelvre épülő ábécét és írásbeliséget, amelyet a legtöbb szláv területen értettek, és a későbbiekben általánosan használták. Erre lefordították a bibliát és a bizánci liturgiát, ami szinte eretnekség számba ment mind a keleti, mind a nyugati keresztény egyház szemében.

866-ban a testvérek elfogadták I. Miklós pápa meghívását Rómába, ahol meg kellett védeniük humanista nézeteiket a népek szabad nyelvhasználatáról.

866-ban történt, hogy Mosaburgba (mai Zalavár Vársziget területe) érkeztek a szláv hittérítők. Kocel, az itteni szláv fejedelem ötven tanítványt adott melléjük. A hittérítők a pápa meghívására Morvaországból Rómába tartottak, közben töltöttek itt körülbelül fél évet. Rómában Cirill meghalt. Metód egyedül tért vissza Kocelhez, aki azt akarta elérni, hogy a pápa püspökké nevezze ki. Metód végül 870-ben Sirmium érseke lett, ami a salzburgi egyház heves tiltakozását váltotta ki. Metód Morvaországba utazott, de ott a salzburgiak elfogták. 874-ben ugyan szabadon engedték, de Kocelhez nem térhetett vissza. Bár nagyon sokan, főleg német főpapok felforgató és eretnek nézetekkel vádolták. A német papság elfogta és bántalmazta Metódot, akit később VIII. János pápa közbeavatkozása nyomán engedtek szabadon. Metód arra kényszerült, hogy a keleti egyháztól is kérjen segítséget, ezért 882-ben Konstantinápolyba utazott, ahol váratlanul meghalt. Az időközben trónra lépett II. Adorján pápa melléjük állt, és hivatalosan is jóváhagyta a szláv liturgiát. 

Utódja elüldözte Cirill és Metód tanítványait és követőit, nem sokkal később pedig V. István be is tiltotta a szláv liturgiát. Ennek ellenére a két testvér által alkotott, ma óegyházi szláv nyelvként ismert írásbeliség elterjedt a kijevi Oroszországba, Csehországba, Lengyelországba, Horvátországba, Bulgáriába és a többi balkáni szláv nép körében, megalapozva azok saját nyelvi fejlődését és írásbeliségét.

A két testvér állhatatos munkássága és elszánt humanizmusa, Cirill számos műve mély és máig ható hatást fejtett ki, különösen a szláv világban. A keleti egyház már nem sokkal haláluk után kanonizálta, a katolikus egyház pedig 1880-ban avatta őket szentté.