Hetedikesek körútja Erdélyben

Az előkészítés során felkerestük Budapesten a Magyarság Házát. Május 5-én a szórványmagyarsággal kapcsolatos rendhagyó órán vettünk részt. Felidéztük az első világháborút lezáró trianoni béke következményeit.

Tanulóink tavasszal több alkalommal felkeresték az internet okosdoboz.hu/külhoni feladatok, Határtalanul barangoló oldalát közösségi nevelés órákon és az ott található ismeretterjesztő feladatok megoldásával mélyítették ismereteiket Erdélyről, így is készülve a május végi utazásra.

Utazásunk előtt elkészítettük az autóbusz feliratát is, melyen iskolánk neve és a Határtalanul program logója szerepelt.

1.nap

Már hajnalban elindultunk, így a déli órákat már Nagyváradon tölthettük. Helyi idegenvezetőnkkel felkerestük a Szent László székesegyházat, amely a legnagyobb barokk stílusú templom Romániában. A püspöki palotában Szent László király műve és tisztelete címmel nyílt állandó kiállítást néztük meg. A tárlat Szent László király életének bihari vonatkozásait, valamint tiszteletének vallási és világi tárgyi emlékeit mutatja be. A középpontjában a lovagkirály hermája áll, a körülötte levő tárlókban pedig olyan tárgyi emlékek kaptak helyet, amelyek az elmúlt évszázadok Szent László-tiszteletébe avatnak be.

Ady Endre életének nagyváradi eseményeivel és tevékenységével az Ady Múzeumban ismerkedtünk. A múzeum gyűjteménye a két oldalsó helyiségben a korabeli szerkesztőségek és kávéházak hangulatát idézi meg, ami annál is találóbb, hiszen a múzeum jelenlegi épülete annak idején kávéházként működött.

A múzeum meglátogatása után tettünk egy sétát Nagyváradon, megcsodálva a szecessziós palotákat. A Sebes-Körös partján sétálva értünk vissza buszunkhoz és Kiskoh irányában indultunk tovább. Itt Erdély legszebb és leglátványosabb cseppkőbarlangjába látogattunk a Medve-barlangba, mely fantasztikus cseppkőalakzataival, barlangi medve csontvázaival és a Csontok termével kápráztatott el minket. A történet szerint a barlang száját leomló sziklatörmelék zárta el, a száznál is több bent rekedt medve egymást falta fel éhségében.

Az első éjszakát Kalotaszentkirályon töltöttük, ahol finom vacsorával vártak minket.

2.nap

Reggeli után Torockóra mentünk, amit sokan Erdély legszebb falujának tartanak. A Székelykő drámai sziklatömbje alatt megbúvó település polgári jellegű, hófehérre festett házaival, máig élő népművészetével méltán nyert Europa Nostra-díjat. A torockói mondás szerint a faluban kétszer kel fel a nap, mert miután reggel megjelent az ég alján, eltűnik a hatalmas szikla mögött, majd később előbukkanva „újból felkél”. Torockói sétánkat a vízimalomban fejeztük be. A magánmúzeumként működő portán a falu és a környék régi fa- és fémtárgyaival is találkozhattunk. A Parajdi Sószorosba tervezett túránkat sajnos a rendkívüli esőzések és az áradás miatt nem tudtuk kivitelezni, csak a buszból láttuk a sóhegyeket. Egy sóvágóhoz azonban belátogattunk. Ő látványos bemutatóval ismertetett meg minket a só feldolgozásának lépéseivel. Egy finom pizza elfogyasztása után Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron sírját és megnéztük Erdély első Trianon emlékművét. Ezen a napon még Szejkefürdőn jártunk. Sajnos az időjárás nem volt túl kedvező, de azért végigsétáltunk a Mini Erdély Parkon, ahol több mint kilencven erdélyi történelmi épület és középkori vár makettjét láthattuk. Felkerestük az Orbán Balázs Látogatóközpontot. A központban létrehozott, állandó kiállítás célja méltó emléket állítani „a legnagyobb székelynek”. A kiállítótermeket végig járva megismertük Orbán Balázs életét, munkásságát és hagyatékát. Az életutat követve megszemlélhettük a korabeli használati tárgyakat, az akkori fényképezési eszközöket, betekintést nyertünk az egykori fotótechnikába. A legnagyobb székelyt, Orbán Balázs írót, történészt, etnográfust, publicistát végakarata szerint a szejkefürdői domboldalban helyezték örök nyugalomra. A Székelykapu Múzeumon keresztül jutottunk vissza a buszunkhoz. Oroszhegyen a finom vacsora után elfoglaltuk második szállásunkat.

3.nap

Reggeli után a kedvező időjárásban bízva szerpentines úton kezdtük meg a kapaszkodást a Békás szorosba. Alig hagytuk el Oroszhegyet, az út mellett 2 medvét vettünk észre. Sokan szerettünk volna medvét látni Erdélyben, így ez a kívánságunk is teljesült. A busz biztonságából el is készültek a medvés képek.

A Békás szoros nevét az azonos nevű Békás patakról kapta, amely felelős a szoros kialakításáért. A folyó mellékvizei mind vadregényes, meseszép szurdokokat vájtak a mészkőbe. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé. Az Oltárkő (1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Ezt már messziről. a buszból megláttuk. A jó idő szerencsére kitartott, így végig tudtuk sétálni a szorost.

Leereszkedve a szorosból a Gyilkos-tónál álltunk meg. A Gyilkos-tó az ország területén található egyik legnagyobb természetes torlasztó. A Nagy-Hagymás hegység lábainál helyezkedik el. A tó egy hatalmas esőzés következtében a Gyilkos-hegy egyik részének a Cohárd tömbjének irányába való lecsúszásával keletkezett 1837-ben, miután ez a darab elzárta a Békás-patak völgyét. A partról magával ragadó látvány a tóban tükröződő csúcsok, közeli fák és fények játéka. És itt került sor sokak vágyának teljesülésére, végre megkóstoltuk az igazi erdélyi kürtőskalácsot.

Csíkrákoson elfogyasztott ebédünk után Csíksomlyóra érkeztünk, a Kárpát-medence magyarjainak legismertebb zarándokhelyére. A neobarokk stílusú ferences kegytemplomban őrzik a világ legnagyobb méretű kegyszobrát, a csodatévő Mária-szobrot. A hársfából faragott alkotás 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával a Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. A kegyszobor két oldalán Szent István király és Szent László szobrok állnak.

A Háromszéki- és a Csíki-medencét összekötő átjárónál rövid pihenőt tartottunk. Itt, a Nyergestetőn zajlott a magyar szabadságharc egyik leghősiesebb csatája. A sokszoros túlerőben lévő orosz sereg nem bírt a székelyekkel. Tuzson János honvédei, mintegy ezer székely, 1849. augusztus 1-jén többször is visszaverték itt az orosz támadást, mígnem egy román pásztor a védők hátába vezette az ellent. Az emlékművel szemben az erdő szélén lévő területen, egy tömegsírba hantolták el akkor az ütközet áldozatait. Kezdetben ágkereszteket szúrtak az elesett hősök családtagjai a dombtetőre, amit lassan felváltott a kopjafa. Az emlékműnél elhelyeztük koszorúnkat és folytattuk utunkat. Este érkeztünk Csernátonba a szállásunkra.

4.nap

A napot Csernátonban töltöttük, Sármellék testvértelepülésén.

Reggeli után ellátogattunk a helyi Végh Antal Általános Iskolába, ahol az igazgató úr várt minket és bemutatta az iskolát. Átadtuk ajándékainkat. Közösen a csernátoni iskolásokkal és pedagógusaikkal kerestük fel a Haszmann Pál Múzeumot, ahol a néprajzkutató Dimény-Haszmann Orsolya már várt minket.  Röviden bemutatta a múzeumot és játékra invitálta a sármelléki és a csernátoni gyerekeket. Az udvaron felépített székely házakat, építészeti sajátosságokat, berendezési tárgyaikat ismerhették meg csapatokban a gyerekek. A múzeum udvarán Csernáton két nagy szülöttjének, Bod Péternek és Végh Antalnak a mellszobra áll. Elhelyeztük koszorúnkat.

A Damokos-kúria későközépkori, boltíves pincéjében kapott helyet a vidék öntöttvasművességét bemutató „kályhamúzeum”. A skanzen egyik legértékesebb gyűjteménye a régi mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás: gőzgépek, cséplőgarnitúrák, traktorok, motorikus erőgépek, talajművelő gépek. A segítők beindítottak egyet a kedvünkért.

Ebéd után házigazdáinknál kürtőskalácsot sütöttünk, ez a program nagy sikert aratott. Kisétáltunk és megnéztük az állataikat is. A legnépszerűbbek a birkák voltak. 4 órára lovas szekerek jöttek értünk és a közeli Ika várához vittek. Rövid, de megerőltető gyaloglás után feljutottunk a várhoz. Vacsora után kézműves foglalkozásokat tartottunk.

5.nap

Elbúcsúztunk csernátoni ismerőseinktől és Brassóba megnéztük a város egyik jelképének számító Fekete templomot. Fekete színét a templom akkor kapta, amikor felgyújtották a várost, és a korom befogta az épület falait. A Fekete templom lenyűgöző építészetéről és bonyolult kőfaragványairól ismert. A külsején repülő támpillérek, bordás boltívek és egy nagy rózsaablak található. Belül a templomot gyönyörű ólomüveg ablakok, nagy orgona, valamint középkori festmények és freskók gyűjteménye díszíti. A templomban található Kelet-Európa egyik legnagyobb keleti szőnyeggyűjteménye is, amelyet az osztrák csapatok hadizsákmányként hoztak vissza Konstantinápoly 1453-as ostroma után. A Főtéren tett rövid séta után Fogarasra indultunk. Egykoron Erdély leggazdagabb és legnagyobb királyi és fejedelmi birtokaihoz tartozott ez a látványos, vizesárokkal körülvett vár, amit a világ második legszebb váraként is emlegetnek. Fahidon keresztül érkezünk a kapuerőddel ellátott főbejárathoz. A vár nem mondható szokványosnak. Erdély egyik legbiztonságosabb síkföldi várának tartották. Szabálytalan alakját kiemeli a várat körülölelő vizesárok, melybe az Olt folyó vizét vezették. Vezetőnkkel megtekintettük a várban berendezett kiállításokat.

A nap utolsó programjaként Gyulafehérvárra mentünk. A gyulafehérvári Szent Mihály - székesegyház Erdély legjelentősebb román kori épülete, a román kori magyar művészet egyik legnagyszerűbb példája. A magyar történelemben komoly szerepet játszó templomban nyugszik Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsigmond, Izabella királyné és rajtuk kívül számos más jelentős történelmi személyiség. Itt láthattuk Márton Áron erdélyi püspök nyughelye is.

Késő este érkeztünk Csernakeresztúrra, utolsó erdélyi szállásunkra.

6.nap

Reggeli után a közeli Vajdahunyad felé indultunk, ahol a várat néztük meg. Mindenkinek nagyon tetszett Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára. A lenyűgöző gótikus várkastély méltán viseli a "várak királya" elnevezést. Hat évszázad történelmének emlékét őrzi, nemcsak a Hunyadiakét, hanem erdélyi fejedelmekét is. A szépen berendezett termekben sétálva, olvasgatva gyorsan telt az idő ebédig.

Déva várába sajnos nem jutottunk fel a felvonó meghibásodása miatt, így csak alulról tudtuk megnézni.

Erdélyi utunkat az aradi vértanúk kivégzésének helyszínén felállított obeliszknél zártuk. Elhelyeztük tiszteletünk koszorúját. A határt átlépve az éjszakai órákban értünk haza élményekkel teli utunkról.

Hazaérkezésünk után három nappal a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából iskolánk tanulói ünnepélyes megemlékezésen vettek részt június 4-én. A megemlékezésre Barnáné Szodorai Mária és Mátrai Istvánné tanár nénik készítették fel a gyerekeket. Délelőtt az iskola valamennyi tanulója megnézte az ünnepi megemlékezést. Délután tanulóink a falu megemlékezésén is előadták műsorukat